LÁTNIVALÓK

LÁTNIVALÓK

Bajna már a rómaiak korában is lakott hely volt. Kedvező földrajzi fekvése miatt kedvelt kirándulóhelye a gyalogtúra, a kerékpártúra, a lovaglás, a horgászat és a vadászat szerelmeseinek. A Dunántúli-középhegységben található Duna-zug hegyvidék egyik kistájáról van szó, ahonnan néhány perces könnyű sétával elérhetők a környék legmagasabb hegyei: A 635 méter magas Gerecse, és az 557 méter magas Pisznice. A 348 méter magas Or-hegy közvetlenül a falu határában emelkedik. Maga a település is egy magaslaton fekszik, a középkori eredetű templom fehérlő tornya és az újjáépítésre váró Sándor-Metternich kastély egykor büszke falai már messziről hívogatják az ide érkezőt. A Bajna határától néhány kilométerre elterülő Gerecsei Tájvédelmi Körzetben a növény- és vadvilág remek példányai élnek: csak a példa kedvéért említendők a gyönyörű tölgyesek, szelíd és vad gesztenyések, a különféle nőszirmok, az erdőkben élő apróvadak és a ragadozó madarak, mint pl. kerecsensólyom, törpesas, kígyászölyv.

kastely

Sándor Móric Kastély

A község középpontjában áll az 1741-ben épült barokk stílusú épület. 1834-ben a kor neves építészének tervei alapján építtette át a lovasbravúrjairól híres “Ördöglovas” gróf bajnai, szlavnyicai Sándor Móric, leendő felesége gróf Metternich Leontina, a rettegett kancellár másodszülött lánya tiszteletére. A Sándor-család két neves rezidenciát építtetett és tartott fenn az esztergomi és a budai Sándor – palotát. Gróf Sándor Móric országszerte híres ménest tartott bajnai birtokán, juhászata és svájci tehenészete is nagy hírnévnek örvendett.

Látogasson el a bajnai kastélyt bemutató weboldalra!

rktemplom

Római katolikus templom

1484-ben épült, eredetileg egyhajós, gótikus stílusban. A templom védőszentje Szent Adalbert püspök és vértanú. A templom a török időkben megrongálódott, majd helyreállították. A mai barokk stílusát 1755-ben nyerte el. Gróf Sándor Mihály, a templom akkori kegyura építtette át és nagyobbíttatta meg. 1885-ben Simor János hercegprímás, volt bajnai plébános, adományából 2 hajóval bovítették. Ő kezdeményezte a helyi elemi iskola építését is, mely mára már a nevét viseli.

csimai-kalvaria

Csimai kálvária

A ma is meglévő kálvária helyén egykori remeteség volt. A köré települt első bajnai település a tatárjárás idején pusztult el. Az újjáépült falu a mostani helyen létesült. A Csimai-domb tetején kőből és téglából épült kör alakú emelkedés egy igen régi vörösmárvány kereszttel a kálvária. A domb lejtőjét stáció oszlopok díszítik barokk stílusban, melyet 1993-ban építettek újjá.

katonatemeto

Német-magyar katonatemető

A község temetőjének délkeleti részén 1992-ben felavatott emlékhely, ahol 147 német és 27 magyar katona nyugszik.

disznovagas

Disznótor Bajnán

A legtöbb helyen a disznóvágás előtt áldomást isznak a munkában résztvevők. Ez általában pálinka. A tényleges munka a sertés leszúrásával kezdődik. Ez a művelet közösségi tevékenység, melyben a böllér a főszereplő, aki a disznóölő késsel leszúrja a disznót, a segédkezők pedig a sivalkodó állat lefogásában működnek közre. Az állat vérét zománcos vajlingban fogják föl, és a disznótoros hagymás vért reggeli készítéséhez rögtön el is viszik. A sertés bontásának munkafolyamata után a tartósító műveletek szerint csoportosítva folytatódnak a különféle párhuzamos tevékenységek. A bontás után maradó kisebb húsrészeket lebőrözik, a bőrök egy része abálásra kerül és a hurka vagy a disznósajt alapanyaga lesz, a lebőrözött szalonnát felkockázva kisütik, és tepertőt készítenek belőle.

Call Now Button